Magyarországon az utóbbi években jelentős munkaerőhiány alakult ki, amely különösen az építőiparban, a feldolgozóiparban, az egészségügyben, az IT-szektorban és a vendéglátóiparban érezhető. A munkaerőhiány komoly gazdasági és társadalmi következményekkel jár, mivel a vállalkozások egyre nehezebben találják meg a megfelelő munkaerőt. A munkaerőhiány okozta problémákra évek óta bevett és szükségszerű gyakorlat Magyarországon is külföldi vendégmunkások foglalkoztatása. Közülük is az utóbbi időben egyre több harmadik országbeli munkavállaló kezdett el dolgozni hazánkban.
Az üres álláshelyek száma folyamatosan nő, a munkaerőpiac feszessége továbbra is jelentős. A hazai munkaerőhiány egyik fő oka a népességfogyás, amely értelemszerűen csökkenti a rendelkezésre álló munkaerő számát is. A gyors gazdasági növekedés és az ebből fakadó munkaerőigény is hozzájárul a munkaerőhiányhoz. A munkaerőhiány emelkedésében szerepe van még a gazdaságilag aktív korú munkavállalók külföldre történő kivándorlásának is. Az oktatási rendszer sem mindig képes megfelelő számú és képzettségű szakembert kibocsátani, ami tovább növeli a munkaerőhiányt bizonyos területeken. Cikkünkben összegyűjtöttük, mit kell tudni munkáltatóként a külföldi vendégmunkások foglalkoztatásáról.
A külföldi munkavállalók – különösen az ázsiai vendégmunkások – foglalkoztatása segít hatékonyan csökkenteni a munkaerőhiányt
Összességében a munkaadók úgy látják, hogy a külföldi vendégmunkások alkalmazása elengedhetetlen a munkaerőhiány kezeléséhez. A munkaadók véleménye a külföldi vendégmunkások alkalmazásáról általában pozitív, különösen a munkaerőhiány sújtotta ágazatokban. Sok munkaadó úgy véli, hogy a külföldi vendégmunkások hatékonyan töltik be azokat a pozíciókat, amelyekre nehéz helyi munkaerőt találni. Az ázsiai vendégmunkások például általában megbízható és szorgalmas munkaerőnek bizonyulnak, ami különösen fontos a feldolgozóiparban és a szolgáltató szektorban. A harmadik országbeli munkavállalókban rendkívül erős a szabálykövetés. Amit az ázsiai vendégmunkásoknak leírnak, akár munkaköri utasításban, akár a munkaszerződésükben, azokat tökéletesen betartják. A fluktuáció a harmadik országbeli munkavállalók körében rendkívül alacsony.
Külföldi vendégmunkások közül kik a harmadik országbeli munkavállalók?
A magyarországi munkavállalás szempontjából harmadik országbeli állampolgárok azok, akik nem magyar állampolgárok, és nem rendelkeznek a szabad mozgás és tartózkodás jogával (ez utóbbiak tipikusan az Európai Unió és néhány más hasonló státuszú ország állampolgárai). A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit speciális szabályok határozzák meg, és bizonyos esetekben engedélyezési vagy bejelentkezési kötelezettség is érvényben van. A 2023. évi XC. törvény szigorította a harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon történő munkavállalását. Egy kapcsolódó NGM rendelet pedig előírja a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb létszámát. Részletezi a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt és a bejelentett munkaerőigényekkel kapcsolatos szabályokat. Az új jogszabályok többek között előírják azt is, hogy mikor foglalkoztathat egy cég harmadik országbeli munkavállalókat, milyen feltételekkel és melyek azok a munkakörök, amelyeket vendégmunkások nem tölthetnek be. A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának feltételei soha nem voltak még ennyire szabályozva Magyarországon, mint jelenleg.
A munkaadónak a külföldi vendégmunkásnak is ugyanakkora bért kell fizetnie, mint egy magyar munkavállalónak
Egy adott vállalatnál a magyar és a külföldi munkaerő azonos munkakörben ugyanazt a bért kapja. A fizetést a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyenlő bánásmód szabályai és az adott munkáltatónál érvényben lévő bértábla alapján határozzák meg, a munkakörhöz kötötten. Ez vonatkozik a túlóra és a műszakpótlék összegére is. A külföldi munkaerő adóztatását számos tényező befolyásolja, ezért mindig érdemes szakértő segítségét igénybe venni, hogy az adók és járulékok pontosan és megfelelően legyenek kifizetve. A magyar és a nemzetközi szabályokat egyaránt ismerni és alkalmazni kell ezekben az esetekben, hogy elkerülhetők legyenek a későbbi szankciók.
Külföldi vendégmunkás foglalkoztatásához és bejelentéséhez szükséges a magyar TAJ kártya és adóazonosító jel. Az okmányokat maga a munkavállaló is beszerezheti, de a céges adatok és aláírások miatt a munkáltatót is be kell vonni a folyamatba. A külföldi vendégmunkások számára kötelező a biztosítás, a szabadnap és túlóra lehetősége, a Munka Törvénykönyvének megfelelő elszámolás, valamint az ingyenes orvosi ellátás.
Egy másik tévhit, hogy a vendégmunkások nem fizetnek adót. A külföldi vendégmunkásokra ugyanúgy vonatkoznak adózási szabályok, mint a helyi munkavállalókra. Az adózáshoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok attól függően változnak, hogy a külföldi munkavállaló magyar vagy külföldi illetőségű munkáltatónál vállal munkát hazánkban.
Bár a bér tekintetében nincs különbség a magyar és a külföldi munkavállaló között, a külföldi vendégmunkások alkalmazása magasabb költségekkel járhat, mivel a munkaadóknak fedezniük kell a toborzási díjakat, a repülőjegyeket, valamint a szállás költségeit.
Tévhit, hogy a munkaadók nem számíthatnak hosszú távon a külföldi vendégmunkásokra
Sokan hiszik, hogy a külföldi vendégmunkások csak rövid ideig maradnak az országban, ez azonban nincs így. A legtöbben közülük hosszú távra terveznek, és viszonylag rövid idő alatt be is illeszkednek a helyi közösségekbe. A külföldi vendégmunkásoknak tartózkodási engedélyre van szükségük, amelyet legfeljebb két évre lehet kiadni, és maximum egy évvel hosszabbítható. A külföldi munkavállalók körében ráadásul rendkívül magas a túlórázási hajlandóság. Ennek oka egyszerűen annyi, hogy a külföldi vendégmunkások nagy része csak dolgozni jön Magyarországra. A családjától távol minden energiáját erre összpontosítja azalatt az idő alatt, amíg itt tartózkodik. Így a kötelező munkaidőn kívül van ideje, energiája plusz műszakot vállalni.
Tévhit, hogy bárki bármilyen munkakörre alkalmazhat külföldi vendégmunkásokat
2024 elején a kormány szigorította a vendégmunkások foglalkoztatására vonatkozó szabályokat. Az új idegenrendészeti szabályozás, amely az év elején lépett életbe, szigorú feltételeket szab a külföldi munkavállalók Magyarországon való tartózkodására és foglalkoztatására. Harmadik országbeli állampolgárok csak meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén tartózkodhatnak és dolgozhatnak Magyarországon. Csak azok a munkáltatók alkalmazhatnak külföldi vendégmunkásokat, akik rendelkeznek érvényes stratégiai partnerségi megállapodással a kormánnyal, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást valósítanak meg, vagy a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében partnerségi megállapodással rendelkeznek. Továbbá azok a munkaerő-kölcsönző cégek foglalkoztathatnak külföldi vendégmunkásokat, amelyek szerepelnek a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásban.
A “minősített foglalkoztató” Magyarországon olyan munkáltatót jelent, amely megfelel bizonyos jogszabályi követelményeknek és minősítési feltételeknek. Ezek a foglalkoztatók különleges státuszt kapnak, amely előnyökkel járhat, például adókedvezményekkel vagy támogatásokkal. A minősített foglalkoztatók listáját a magyar kormány tartja nyilván. A minősített munkaerő-kölcsönző pedig olyan magyar kölcsönző cégeket jelent, amelyek speciális engedélyt kaptak a magyar kormánytól. Ezek a cégek egyszerűbben, gyorsított eljárásban tudnak külföldi munkavállalókat behozni bizonyos országokból, természetesen a jogszabályban meghatározott feltételeket betartva. A minősített munkaerő-kölcsönzői státusz megszerzésén a közelmúltban szigorított a kormány, így a korábbinál kevesebb munkaerő-kölcsönző cég hozhat be egyszerűsített eljárásban harmadik országbeli munkavállalókat jelenleg. Június 30-ig a már minősítéssel rendelkező cégeknek is újra kellett minősülniük a megváltozott feltételeket teljesítve, hogy megtarthassák a minősített státuszukat, melyet mostantól évente felülvizsgálnak majd.
Egyszerűsített foglalkoztatásban is alkalmazható külföldi vendégmunkás
Az egyszerűsített foglalkoztatás egy olyan munkavégzési forma Magyarországon, amely lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy rövid távú vagy idénymunkára könnyebben alkalmazzanak munkavállalókat. Ezt a foglalkoztatási formát mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára, alkalmi munkára, valamint filmipari statisztakénti munkavégzésre lehet alkalmazni. A munkáltató átlagos statisztikai létszáma alapján meghatározott számú alkalmi munkavállalót foglalkoztathat egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Alkalmi munkára legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, egy hónapban legfeljebb 15 naptári napig, és egy évben legfeljebb 90 naptári napig lehet munkaviszonyt létesíteni. Az egyszerűsített foglalkoztatást a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Ez a foglalkoztatási forma különösen előnyös lehet a munkáltatók számára, mivel jelentős adminisztrációs könnyebbségeket és alacsonyabb adóterheket biztosít. A munkavállalók számára pedig rugalmas munkaidőt és könnyebb munkakeresést tesz lehetővé.
Harmadik országbeli állampolgárok is foglalkoztathatók Magyarországon egyszerűsített foglalkoztatás keretében, de szigorú feltételek mellett. Harmadik országbeli állampolgár – a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy kivételével – munkavállalási engedéllyel, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban azonban kizárólag csak mezőgazdasági idénymunkát végezhet. Az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amely igazolja, hogy az állami foglalkoztatási szervet megkereste, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonnyal vállalhasson munkát.
A minősített munkaerő-kölcsönző cégek a külföldi vendégmunkások beilleszkedését is segítik
Külföldről munkaerőt behozni nagyon sok ismeretet és tapasztalatot igényel. Egy profi, minősített munkaerő-kölcsönző cég a folyamatot teljes egészében kezeli, erőforrásait erre összpontosítja, így a partnercégnek már csak a betanítással kell foglalkoznia. Külföldi vendégmunkásokat továbbra is csak minősített munkaerő-kölcsönző cégek hozhatnak be az országba egyszerűsített – azaz gyorsított – eljárás keretében. Ez azonban nem jelenti az, hogy a folyamat is egyszerű. Egy jó HR partnernek azonban jók a kapcsolatai minden olyan hatósággal, nagykövetséggel, amelyek munkája elengedhetetlen a gyors ügyintézéshez. A toborzásban a minősített munkaerő-kölcsönző cég tudja irányítani a kinti toborzó partnercéget, hogy tényleg a legalkalmasabb jelölteket találja meg. Be tudja mutatni számukra a leendő munkahelyüket, szálláshelyeket és a juttatási csomagokat. A munkaadók számára fontos, hogy a külföldi vendégmunkások jól felkészültek legyenek a magyarországi munkakörnyezetre. Az ehhez szükséges előzetes képzéseket és folyamatos támogatást is biztosítják a minősített munkaerő-kölcsönző cégek.
