December végén módosította a kormány a külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatására vonatkozó rendeletét. A változások értelmében az eddiginél szigorúbban szabályozza a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását. Továbbá 2025-ben 35 ezerben maximalizálja a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek számát. Egyúttal jelentősen csökkentették azoknak az országoknak a listáját, ahonnan behozható külföldi munkaerő. Kivételt ez alól csak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások jelentenek.
Mit jelent a gyakorlatban jelenleg ez a módosítás?
A rendelet értelmében január 1. óta vendégmunkásként Magyarországon Nemzeti Kártyával foglalkoztathatóak továbbra is a következő országok állampolgárai: Ukrajna, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-macedón Köztársaság, Belarusz Köztársaság, Moldova, Montenegrói Köztársaság, Oroszországi Föderáció és új országként Georgia és Örményország munkavállalói. A felsorolt országokon kívül kizárólag olyan harmadik országból lehet vendégmunkást behozni, amellyel Magyarország vagy az Európai Unió ún. visszafogadási megállapodást köt, illetve amely harmadik országnak van hazánkban államilag elismert szervezete, amely szükség esetén intézkedik arról, hogy a harmadik országbeli vendégmunkás elhagyja Magyarország területét és visszatér a hazájába. Ilyen ország pl. a Fülöp-szigetek. A Fülöp-szigeteki kormány ugyanis rendkívül fontosnak tartja, hogy a külföldön dolgozó állampolgárai a tartózkodási engedélyük időtartama alatt a fogadó állam munkajogi és idegenrendészeti szabályait betartva dolgozzanak. Ennek támogatására idén ősszel Budapesten is megnyitották a munkaügyi irodájukat. A Fülöp-szigeteki munkaerő hazai foglalkoztatásával kapcsolatos kormányhatározat az előzetes információink szerint január első felében jelenik meg. A kiemelt nemzetgazdasági célú beruházásokhoz továbbra is, korlátozás nélkül hozható be külföldi munkaerő. A dél-koreai és a kínai cégek vélhetően ezzel a lehetőséggel élni is fognak a jövőben is.
Mire készül a piac, mi várható a közeljövőben
A változásokat fokozatosan vezetik be, az új szabályozás pedig nem érinti azokat, akik már engedéllyel rendelkeztek 2024. december 31-én. Ők kitölthetik a szerződésüket, és annak lejárta után az 1 éves hosszabbítást is megkaphatják. Éppen ezért az új rendelet nem okoz majd jelentős törést egyelőre a munkaerőpiacon, mert a korábban szerződtetett külföldi munkavállalók munkaviszonya nem szűnik meg azonnal. Emellett az utóbbi időben vissza is esett a cégek munkaerő-kereslete az alacsony gazdasági növekedés miatt. Bizonyos iparágakban azonban most is jelentős a munkaerőigény, ilyen például az élelmiszer vagy a gyógyszeripar. A gazdaság ismételt fellendülésével várhatóan a feldolgozó- és szállodaiparban is ismét jelentősebb hiány léphet fel. Amennyiben a cégek részéről újabb munkaerőigény merül fel, lesz elegendő idő felkészülni az új szabályozáshoz történő alkalmazkodásra.
Van mozgósítható munkaerő-tartalék, de nem mondhatunk le a külföldi munkaerőről
Jelenleg mintegy 4,7 millió magyar munkavállaló dolgozik itthon. Ugyanakkor jelenleg sokkal többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint akik belépnek: 140-180 ezer fő lép ki és mindössze 90-100 ezer fő lép be a munkaerőpiacra. A szinte teljes foglalkoztatottság miatt nehéz lesz újabb belföldi erőforrásokat találni. A kormányzati stratégiával összhangban a munkaerő-kölcsönzői piac működésének fókuszában is a magyar állampolgárságú munkavállalók megtartása és létszámuk növelése áll. Bár vannak mozgósítható csoportok, a gazdaság tervezett élénkülésével továbbra is elkerülhetetlen lesz a külföldi munkaerő szigorú szabályokhoz kötött foglalkoztatása is. A harmadik országbeli vendégmunkások jellemzően jelenleg is olyan munkakörökben dolgoznak, ahol egyébként is igen nehéz magyar munkavállalót találni.
