A feldolgozóipar, gépgyártás, kereskedelem, turizmus-vendéglátás területén jelenleg is akkora a munkaerőhiány Magyarországon, amely már az ország versenyképességét is veszélyezteti. A külföldi tőke egyre nagyobb arányú beáramlásával és a nagyberuházások folyamatos megjelenésével ez a folyamat fokozódik.
Mintegy 500 ezer munkavállaló hiányzik Magyarországról. Az sem elképzelhetetlen, hogy már év végéig akár 10 ezer fővel is nőhet a vendégmunkások száma hazánkban. A kérdés az, hogy az adminisztratív háttér is tudja-e tartani a lépést az engedélyek kiadását illetően. A legfőbb kihívás a termelési folyamat humán-erőforrás igényének megszervezése lesz a jövőben.
Mihályi Magdolna, a Jobtain ügyvezetője osztja meg tapasztalatait a témában.
Változnak a jogszabályok, módosul számos feltétel
Jelenleg is a kormány előtt van egy törvénytervezet, amely a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásának jogszabályi kereteit teszi majd még átláthatóbbá és egyértelműbbé. A törvény a hatályos szabályok és engedélyezési kedvezmények figyelembevételével fogja meghatározni, hogy a kedvezményes foglalkoztatók milyen feltételekkel és szempontok figyelembevételével alkalmazhatnak vendégmunkást kilencven napot meghaladó munkavégzés céljából Magyarországon.
A törvény célja, hogy a kedvezményes foglalkoztatók (a kormánnyal stratégiai partnerségben lévő vállalkozások, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást megvalósítók, Kiemelt Exportőr Partnerségi Program résztvevői) és a minősített kölcsönbeadók a jelenleginél gyorsabb és egyszerűbb ügymenet mellett tudjanak egyes harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztatni.
Nem minden esetben kell bevonni a kormányhivatalt a folyamatba
A jövőben az engedély kiadásához nem lesz szükség az illetékes Kormányhivataltól szakhatósági állásfoglalásra. A foglalkoztatók azonban csak akkor élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha az adott munkakört magyar munkavállalóval nem tudták betölteni. Ez annyit jelent, hogy munkaerőigényüket jelezték az illetékes Kormányhivatal felé és ezt követően sem sikerült az üres álláshelyre magyar állampolgárságú munkavállalót felvenni.
A foglalkoztatók személye mellett korlátozott lesz azon országok köre is, ahol ezzel a könnyítéssel élni lehet. Szabályozzák azt is, hogy melyik országból hány vendégmunkás jöhet Magyarországra dolgozni. Az, hogy ténylegesen mennyivel fog gyorsulni az ügyintézés az nagyban függ a részlet szabályoktól, amelyeket a Kormány rendeletben fog meghatározni.
Munkát vállalni könnyebb, letelepedni nehezebb lesz Magyarországon
A tartózkodási engedély alapján hazánkban élő, munkát végző harmadik országbeli állampolgárok esetén a letelepedésre vonatkozó szabályok nem változtak. Megjegyzendő azonban, hogy a letelepedési engedély iránti kérelmek esetén egyébként is csak az indokok egyike volt a magyarországi munkavállalás és sok esetben valamilyen ezen túlmutató (pl. családi) kapcsolat esetén igényelték azt a kérelmezők.
A vendégmunkások esetén azt mondhatjuk, hogy amennyivel egyszerűbbé válik így a munkavállalás, annyival nehezebb lesz a letelepedés. A vendégmunkások tartózkodási engedélye hosszabbítással együtt sem szólhat 3 évnél hosszabb időre. Ezt követően belföldön más típusú tartózkodási engedély kiadása nem kérelmezhető. Ez azt jelenti, hogy a vendégmunkásnak el kell hagynia Magyarországot és csak ezután kérhet újabb engedélyt a magyarországi tartózkodásra. Emellett a vendégmunkások nem kaphatnak nemzeti letelepedési engedélyt, szemben azokkal, akik más tartózkodási engedély alapján már eltöltöttek 3 évet Magyarországon.
A külföldi munkavállalók nemzetiségi összetétele változni fog
Az, hogy hirtelen több országból is tömegesen érkeznek hazánkba külföldről munkavállalók nem várható. Mindenképpen változni fog viszont a nemzetiségi összetétel, ahogy ez már most is tapasztalható.
A KSH adatai alapján 2022 második felében már történt átrendeződés az állampolgárságok tekintetében a hazánkban dolgozó külföldiek vonatkozásában. Míg az ukrán alkalmazottak számának 2021 második negyedéve óta tartó növekedése lelassult, így a külföldi alkalmazottakon belüli arányuk kevéssel csökkent, addig néhány unión kívüli országból (pl. Fülöp-szigetek) érkező munkavállalóké nőtt.
A KSH kimutatásaiban a román és a szlovák nemzetiségű külföldi munkavállalók is nagy számban szerepelnek. Ez a kép csalóka is lehet abból a szempontból, hogy a Jobtain tapasztalatai szerint inkább az erdélyi és szlovákiai magyarok kerülnek be a statisztikába. Mi úgy látjuk, hogy a román állampolgárok inkább például Olaszországba és Spanyolországba mennek dolgozni. A romániai bérszínvonal hasonló a magyaréhoz, így nem vonzóbb számukra az itteni munkavállalás.
Annak ellenére, hogy a kormány 15 országból engedélyezte az egyszerűsített munkaerő-kölcsönzést, nem jelenti azt, hogy mindegyikből nagy számban érkeznek majd munkavállalók. A Jobtain piaci tapasztalatai alapján a hiányzó mintegy 500 ezer fő munkavállalót inkább 2-3 területről tudja majd pótolni a hazai munkaerőpiac, azaz 2-3 nemzet állampolgárai érkezhetnek nagyobb számban Magyarországra. Mellettük lesznek fókuszországok egy-egy beruházáshoz kapcsolódóan. A kiemelt nagyobb fejlesztéseknél lehet egy-egy preferált nemzet, ahonnan az adott területre érkeznek majd dolgozók. Általánosan azonban inkább kevesebb országból, nagyobb számú kölcsönzött munkaerő töltheti be az űrt.
A küldő ország jogszabályi környezete kulcskérdés
Az ukrán dolgozók számának csökkenése sok céget állított hirtelen választási helyzet elé. Ahol nagyon égető volt a létszámigény, ott a munkaerő-kölcsönző cégek palettáján szereplő, távolabbi országok dolgozóira is adtak le a cégek létszámigényt. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, a HR szolgáltatók és a munkaerőhiánnyal küzdő multik „kitaposták az utat”, több országból hoztak be munkavállalókat, akik közül munkalehetőséget adtak több nációnak.
Ahogy a statisztikákból is kiderül, egyre több Fülöp-szigeteki, kirgiz és indonéz munkavállaló van Magyarországon. Közülük a filippínók például különösen beváltak, ezért egyre több vállalat alkalmazza őket. Ennek egyik fő oka például, hogy a Fülöp-szigeteken nagyon részletes és átgondolt szabályozás vonatkozik a külföldi munkavállalásra. Magyarországnak is vonzónak kell lennie a küldő területek számára más országokkal szemben, ez pedig akkor működik jól, ha a két ország harmonizálni tudja az igényeit.
Nagyon fontos, hogy milyen a küldő ország jogszabályi környezete. Ha az egy jó, alaposan átgondolt szabályozás, akkor vélelmezhető, hogy a munkavállalók kitöltik a szerződésüket a fogadó országban. Döntő tényező, hogy mekkora költséggel hozható és foglalkoztatható a külföldi munkavállaló itthon. Egyes országok kormánya meghatároz egy minimum összeget, ami alatt nem javasolják a munkavállalóknak a külföldi munkavállalást. Ha ez az összeg olyan mértékű, amit egy magyar cég már nem tud megfizetni, akkor az adott ország eleve kiesik a körből. Lényeges szempont továbbá, hogy a külföldi munkaerőt biztosító országból érkező dolgozók bérigénye harmonizáljon a magyar lehetőségekkel.
A HR szolgáltatók még számos szempontot figyelembe vesznek
Döntő szempont, hogy milyen a kommunikáció nyelve, a képzés szintje az adott országban. Egy többnyire mezőgazdasággal foglalkozó nemzet állampolgárai ipari környezetben, termelésben nem biztos, hogy megfelelően tudnak teljesíteni és nem is érzik jól magukat. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a vallási és kulturális szokások összeegyeztethetőségét sem. Sőt, olyan kritériumokkal is számolni kell, hogy például a termelésben bizonyos testmagasságnak is meg kell felelni.
Kiemelten érdemes vizsgálni a fluktuáció mértékét az adott nemzet dolgozói között, illetve, hogy milyen erős az érdekképviseletük, hiszen ez támasztja alá, hogy nincsenek magukra hagyva a dolgozók külföldön sem.
„Mindezeket a szempontokat vizsgálva jutottunk oda az elmúlt 2 év alatt, hogy a Fülöp-szigeteki kormánnyal, konzulátussal és a munkavállalókkal is Magyarországnak nagyon jól működő kapcsolata alakult ki. Vannak olyan nemzetek viszont, akik nem annyira váltak be. Dolgozóik hamar el is tűntek, illetve jelenleg gyorsan csökken a számuk” – mondja Mihályi Magdolna.
Csak a felelősen tevékenykedő HR szolgáltató lehet sikeres
Egy HR-szolgáltató cég számára az, hogy kiépítse a folyamatait egy-egy új küldő területen nagyon hosszú folyamat. Első az előkészítés, ez magába foglalja a tervezési fázist, hogy melyik nemzetek jöhetnek szóba. Ehhez piaci információkat kell gyűjteni, vizsgálni kell a hazai és a lehetséges küldő országban érvényben lévő szabályozásokat: törvényeket, idegenrendészeti előírásokat. Nincsenek kész tanulmányok, sémák, főleg, ha a munkaerő-kölcsönző cég elsők között nyit új területek felé, mindent magának kell összegyűjteni.
Amennyiben úgy dönt a HR-szolgáltató, hogy nyit az adott terület felé, következik a politikai kapcsolatok kiépítése. Követségekkel, konzulátusokkal, hivatalos szervekkel kell megismerkedni, majd megkeresni a partnert és kiválasztani a legjobbat. Végül pedig felállítani az együttműködési kereteket és a cégek folyamatait összefésülni. Akkor lesz igazán sikeres egy HR-szolgáltató, ha mindezek mellett odafigyel és felelősen tevékenykedik mind a munkaerő-kölcsönzésben érintett munkavállalók, mind az őket foglalkoztató üzleti partnerek érdekeinek folyamatos szem előtt tartásával. Ez a HR-szolgáltató erkölcsi és üzleti kötelessége is.
