Az energiaválság következtében olyan változások mentek végbe a hazai munkaerőpiacon, amelyhez hasonlót még a pandémia idején sem tapasztaltak a szakértők. A járványügyi előrejelzésekre alapozva korábban látni lehetett a válság végét, most azonban senki nem tudja megjósolni, pontosan meddig tart még az árak emelkedése. Lépéskényszerbe kerültek a vállalatok és – ha ez még nem lenne elég – a munkavállalók elvárásai is megváltoztak. Összegyűjtöttük, milyen trendek uralkodnak a válságban a magyar munkaerőpiacon.
A turizmusban pusztíthat az energiaválság, de lehetnek győztesek is
Az elmúlt pár hónapban mindenki számára világossá vált, hogy az energiaválság következtében elsősorban azok az iparágak kerültek különösen nehéz helyzetbe, ahol a szektor egyrészt nagyon kitett az árváltozásnak, másrészt pedig, ahol a vállalat működése nagymértékben függ az emberek anyagi helyzetétől. Ilyen például a turizmus és vendéglátás. Bár 2022 decemberére még sokaknak van lefoglalt, befizetett wellness hétvégéje, januártól várhatóan egy komolyabb mélyrepülés következik majd. Az emberek életében a spórolás egyik első kulcsfontosságú eszköze az lesz, hogy lemondják az előttük álló utazásokat, hétvégi kiruccanásokat. A szálláshelyek, éttermek kihasználatlansága pedig egy erőteljes elbocsátási hullámot fog elindítani a turizmus területén, az itt dolgozók pedig másik iparágban keresnek majd munkát. Az olyan energiaigényes iparágak, mint például az autógyártás vagy a műanyag-feldolgozás is nagyon megszenvedheti az energiaválságot.
Érezhető azonban a munkaerőpiacon egy olyan hangulat is, hogy nem lehet a végletekig tartani ezt a helyzetet és jövő tavasszal pozitív irányt vehetnek a dolgok.
Azokban az iparágakban, ahol energiamegtakarításhoz kapcsolódó termékeket gyártanak, rendkívül megnőtt az utóbbi időben a munkavállalói létszámigény. Egyre több munkaerőre van szükség, amely hosszútávú fellendülést jelenthet a cégek számára. Hasonló munkaerőhiány tapasztalható a kereskedelmi szektorban és a feldolgozóiparban is, így a későbbiekben ők is nyertesei lehetnek a válsághelyzetnek.
Elbocsátás helyett inkább átszervezés
A munkahelyi leépítések kapcsán különösen fontos, hogyan viselkedik egy cég válsághelyzetben, hogyan kezeli például a létszámleépítést. Megtett-e mindent azért, hogy elkerülje ezt a helyzetet? Mennyire kezeli professzionálisan az elbocsátásokat, és veszi figyelembe a következmények emberi oldalát?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkáltatók nagyobb része első lépésben igyekszik az elbocsátások helyett inkább átszervezéssel megtartani a munkaállományt, hogy senkit ne kelljen elküldeni ebben a helyzetben.
Az első nagyobb COVID hullámok után kiderült ugyanis, hogy az azonnali leépítéseket követően nagyon nehezen találtak újra megfelelő munkaerőt a cégek. Most is fontos lenne, hogy hosszútávon gondolkodjanak a cégvezetők, de a piac eddig azt mutatja, hogy a jelenlegi helyzetben ezt nem minden vállalat tudja megtenni.
Több juttatás vagy magasabb alapbér?
A jelenlegi gazdasági körülmények között a HR szolgáltatók egy egészen új helyzetbe kerültek. A cégek próbálják gazdaságilag fenntartható szinten tartani, a leendő munkavállalók pedig minél feljebb tolni a nettó bérigényüket. Egyértelműen látható: a juttatási csomagok helyett a nettó alapbér lett a tárgyalások döntő eleme, különösen a szellemi munkaerő esetében.
Az egy évvel ezelőtti bérekhez képest átlagosan körülbelül 20 százalékkal magasabb nettó bért kérnek a jelöltek a Jobtain tapasztalatai alapján.
A bérigények emelkedése miatt előfordul az is, hogy egy cég a jelentkezők körülbelül 60 százalékával nem tud leülni tárgyalni, mert egyszerűen nem összeegyeztethetőek az elképzelések. Ha egy munkavállaló és a cég nagyon illik egymáshoz, de a pénzügyi elképzelések nem egyeznek meg, akkor érdemes bevetni az „egyhetes próbaidő” gyakorlatát. Ez a bár elsőre kockázatosnak tűnő lehetőség, bizonyos állások, pozíciók esetében egy vissza nem térő esély a jelöltnek, hogy egy hétig kipróbálhassa magát a cégnél.
Ez mindkét fél számára előnyös: a munkáltató megnézheti élesben, hogy valóban megfelel-e az elvárásainak a jelentkező, a jelöltek pedig könnyebben dönthetnek később a bértárgyaláson, hogy elvállalják-e az állást a cég által kínált juttatásokkal vagy sem.
Így segítheti a külföldi munkavállalókat a válságban
A felelősség kérdése is kiemelten kezelendő, különösen igaz ez a munkaerő-kölcsönző cégekre. A minősített foglalkoztatói státusznak köszönhetően ezek a szolgáltatók nagyobb mozgásteret élvezhetnek, egyszerűbb számukra az adminisztráció, gyorsabban tudnak végig vinni ügyeket, mint azok a cégek, akik nem rendelkeznek ezzel a minősítéssel. Ugyanakkor jóval nagyobb ellenőrzés mellett végzik a munkájukat is, így az előírások és jogszabályok tűpontos betartása a munkájuk alapja kell, hogy legyen. Ehhez jön hozzá a cég egyéni felelőssége, ami a behozott külföldi munkavállalók esetében még jelentősebb mértékű.
Kiemelt kérdés, hogyan tudják segíteni a cégek a külföldi munkavállalók beilleszkedését. Nem elég csak a munkát és a szállást biztosítani, a kikapcsolódási és a mindennapjaik intézéséhez szükséges lehetőségeket is meg kell nekik mutatni például, hogy hol érdemes vásárolni, merre van a piac stb. A bizonytalan gazdasági helyzetben ezek az apróságok megszépítik a munkavállalók mindennapjait, és megerősíthetik bennük azt is, hogy biztonságban vannak és jó itt dolgozni, élni Magyarországon.
