A munkahelyváltás nem mindig könnyű. Milyen munkát kell végezni, mettől meddig tart a munkaidő? Mennyit fogunk keresni az új helyen? Természetes, hogy a munkabér kérdése az egyik legfontosabb tisztázandó pont egy új munkahely, pozíció esetén. Cikkünkkel segítünk eligazodni a bérekhez kapcsolódó alapfogalmak között, és megmutatjuk, mi alapján számítják a fizetésedet. Így biztosan egyszerűen fog menni a számodra megfelelő bérigény meghatározása.
Bruttó bér és nettó bér közötti különbség
A bruttó bér a nettó bértől magasabb összeg. Többek között az alapbér is bruttó összegként szerepel a munkaszerződésben. A bruttó összeg az alapja a legtöbb ellátásnak (pl: CSED, táppénz stb.) és ebből számolják a járulékokat, adókat. A bruttó bért különböző közterhek terhelik – úgy mint a személyi jövedelemadó és a tb járulék, melyek mértéke összesen 33,5% – , ezek levonása után kapjuk meg a nettó fizetés összegét.
A nettó bér az, amit a járulékok és adók levonása után kézhez kapunk (ma már inkább a bankszámlánkra). Ennek összege szinte minden esetben kevesebb mint a bruttó bér, de nagyobb semmiképpen nem lesz. Ugyanannyi bruttó bér esetén is előfordulhat, hogy egy-egy munkavállaló más-más nettó összeget kap kézhez. Ez a különböző adó- és járulékkedvezmények érvényesítésének köszönhető. Előfordulhat, hogy valaki annyi kedvezményre jogosult, hogy a bruttó és nettó bére megegyezik, bár ez ritka eset.
Bérkalkulátor
A bérkalkulátor nagyon hasznos eszköz arra, hogy kiszámítsuk, adott bruttó bér esetén mennyi nettó fizetésre számíthatunk (amit ténylegesen megkapunk). Ma már több, rendkívül precízen és részletesen kidolgozott bérkalkulátor található az interneten, amelyeken a különböző kedvezményeket is beállíthatjuk, így pontosan kiszámolhatjuk, mennyi fizetés jár nekünk.
Az alapbér és a munkabér nem ugyanaz
Az alapbér a bruttó munkabér alapja. Az alapbér összegét a munkaszerződés tartalmazza, és nem lehet kevesebb, mint a mindenkori minimálbér vagy középfokú végzettség, és végzettséget igénylő munkakör betöltése esetén, a garantált bérminimum. Amennyiben kevesebb, a munkaszerződés érvénytelen. Bizonyos munkakörökben a munkabért teljesítmény bérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is meghatározhatja a munkáltató. Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy ha azt száz százalékban teljesíti és a teljes munkaidőt ledolgozza, akkor a munkavállalónak járó munkabérnek el kell érnie legalább a mindenkori minimálbér vagy garantált bérminimum mértékét.
Az alapbér mindig időtartam alapú: tehát órára, napra, hétre vagy hónapra vetített bér.
Az alapbér nem egyenlő a munkabérrel. Az alapbéren felül jönnek a különböző pótlékok, – mint pl. a műszakpótlék, túlórapótlék, ügyeleti- és készenléti pótlék stb. – amelyeket ha nem is a munkaszerződésben, de a szerződés mellékleteként kiadott tájékoztatóban kötelező pontosan feltüntetni. Ugyancsak az alapbér felett fizetendők a különböző pénzbeli juttatások, pl. bónuszok, vagy a 13. havi fizetés.
Általános teljes munkaidő esetén az átlagos havi munkaórák száma 174. Ha ettől eltérően vagy részmunkaidőben dolgozik valaki, akkor az átlagos havi munkaórák számának arányos részével el kell osztani az alapbért. Így kapjuk meg az időarányos munkabért.
A bérigény kiszámítása
A bérigény kérdése az álláskeresés nagyon korai szakaszában előkerülhet. Sokszor már a hirdetésből kiderül, hogy a bérigény feltüntetését is kérik az önéletrajz mellé. Legkésőbb az állásinterjú során azonban szinte biztosan felteszik ezt a kérdést. Nagyon fontos, hogy a pályázó reális bérigénnyel álljon elő. Ha alacsonyabb összeget jelöl meg az állás elnyerése érdekében, az azért lehet problémás, mert rövid időn belül elégedetlen lesz a fizetésével, a munkáltató pedig általában nehezen emel fizetést a bérfejlesztési időszakon kívül.
Ahhoz, hogy minél pontosabban meghatározhassuk a bérigényünket, célszerű az alábbi két hasznos tanácsot megfogadni.
1. Elsőként érdemes utánajárni, hogy hasonló munkakörökben mennyit keresnek mások. Ne csak statisztikát keressünk, mert ezek sokszor átlagbérek. Inkább kérdezősködjünk, ne elégedjünk meg néhány számadattal.
2. Ezt követően számoljuk ki, hogy mennyi az átlagos havi kiadásunk, és hogy ezt az új munkánkért kapott fizetéssel hogyan tudjuk fedezni, mennyi megtakarításunk marad stb. Általában elmondható, hogy az emberek – ha csak nem kényszerűségből –, nem váltanak munkahelyet kisebb fizetésért. Ez akkor fordulhat elő, ha a munkakörben valamilyen különös potenciált látnak: akár kiugró fejlődési lehetőséget vagy kihívást.
Bérigény megjelölése
Álláshirdetéseknél – amennyiben elvárás a bérigény megjelölése -, mindig pontos nettó összeget írjunk, amit körülbelül 10%-kal magasabban határozzunk meg, mint amennyit ténylegesen kapni szeretnénk. Így lesz tárgyalási alapunk. Nem érdemes -tól/-ig összegeket feltüntetni, mert a munkaadók 99%-ban a kisebb összeget veszik figyelembe.
Vannak olyan cégek, amelyeknél fix a javadalmazási rendszer és sokszor publikussá is teszik a fizetéseket. Náluk a bérigény megjelölése nem szokott felmerülni, mivel nem is tárgyalnak a fizetés mértékéről.
A fogalmak pontos ismeretével, egy bérkalkulátor használatával, valamint egy kis utánajárással egészen biztos, hogy sikerülni fog a számodra megfelelő bérigényt megjelölni már a következő álláskereséskor!
