Álláskereséskor az első dolog, amivel találkozunk, azok az álláshirdetések. Az online álláskereső portálok és a netes álláskeresés elterjedésével a hirdetések részletesebbek lettek, hiszen nincsenek olyan terjedelmi korlátok, mint egy nyomtatott álláshirdetés esetében. A munkát keresők rengeteg olyan kifejezéssel találkozhatnak az álláshirdetések szövegében, amelyekkel érdemes tisztában lenni a jelentkezés előtt. Mutatjuk a legfontosabbakat!
Álláshirdetés és munkaköri leírás – mi a különbség?
Sokan értelmezik az álláshirdetéseket a munkaköri leírás egy rövidített változatának. Ez részben igaz is lehet, azonban a valóságban lényeges különbségek vannak az álláshirdetés és a munkaköri leírás között.
Míg az álláshirdetés célja, hogy felkeltse a munkát keresők figyelmét és érdeklődését, addig a munkaköri leírás pontról-pontra, rendkívül részletesen tartalmaz olyan információkat, amelyek meghatározzák a munkavállaló pontos feladatait, felelősségét, a munkavégzés helyét, a munkáltató elvárásait stb.
Alapvetően bizonyos pontokban tehát van átfedés az álláshirdetés és a munkaköri leírás között, azonban semmiképpen nem szabad azt gondolni, hogy az álláshirdetésben már minden információ szerepel az adott pozícióval kapcsolatban. A munkaköri leírás valójában az álláshirdetés alapja, de semmiképpen nem egyezik azzal teljes egészében.
Fizetési fogalmak az álláshirdetésekben
Az álláshirdetésekben gyakran találkozni a „versenyképes fizetés” és a „kiemelkedő fizetési lehetőség” kifejezésekkel, ahelyett hogy a konkrét bérösszeg szerepelne a kiírásban. A versenyképes fizetés azt jelenti, hogy a munkaadó az adott munkakörben akkora összegű vagy magasabb bért fizet, mint a hasonló pozíciókban elérhető átlagbér.
Előszeretettel használják a HR-esek akkor is a hirdetésekben, ha a bér mértéke teljesen tárgyalás alapját képezi, illetve ha a munkaadó attól teszi függővé a bér mértékét, hogy milyenek a jelöltek fizetési elvárásai, illetve milyen képességekkel, készségekkel rendelkezik a jelentkező, amit esetleg a vállalat tovább tud kamatoztatni. Az is előfordulhat, hogy titoktartási kötelezettség van érvényben a bérekkel kapcsolatban egy-egy vállalatnál, így az álláshirdetés sem fogja tartalmazni a bér összegét.
A másik gyakori kifejezés a kiemelt fizetési lehetőség. Ez általában azt jelenti, hogy az adott vállalatnál valamivel magasabb bért hajlandóak fizetni egy-egy munkakörben, mint a hasonló pozíciókban tapasztalható átlagbér. Gyakori, hogy a kiemelt fizetési lehetőség egyéb juttatást, bónuszt jelent az alapbéren felül.
Bérezés vs. bónusz: Ez a különbség
A bér vagy munkabér az a pénzösszeg, amit a munkaadó fizet a munkavállaló által elvégzett munkáért. Mértékét a munkaszerződés is tartalmazza. Két fő típusa az időbér és a teljesítménybér, de számos olyan munkakör van, ami ezt a kettőt kombinálja.
A teljesítménybér – ahogy a neve is mutatja -, a dolgozó teljesítményéhez kötött. Az időbér a meghatározott munkaidőben, a munkaköri leírás alapján elvégzett munkáért cserébe jár. A kettő kombinációja, amikor létezik egy alabér – ezt előre meg kell határozni-, ami fölött a teljesítmény határozza meg, mennyit kereshet a munkavállaló.
A bónusz, azaz jutalom olyan munkabéren felüli juttatás, ami például akkor jár, amikor a munkáltató motivációs céllal elismeri a dolgozó teljesítményét. Azonban nem csak teljesítmény alapján szokták adni. A munkaadó bármikor adhat bónuszt a munkavállalóknak, nem szükséges azt előre bejelenteni vagy kikötni.
Gyakori, hogy egy vállalat a cég kiemelt eredménye alapján ad bónuszt, vagy bármilyen olyan tevékenységért, hozzáállásáért, amivel a dolgozó segítette a cég működését. Az éves és féléves bónusz a leggyakoribb, de van ahol negyedévente, vagy akár havonta is kapnak jutalmat a munkavállalók. Ahol tehát megjelenik az álláshirdetésben a bónusz fogalma, biztos hogy számíthat a leendő munkatárs a béren felül pénzbeli jutalomra.
Mit tartalmaznak az egyéb juttatások?
Szinte állandó szereplője az álláshirdetéseknek az “egyéb juttatások” kifejezés.
Béren kívüli egyéb juttatás lehet pénzbeli támogatás, vagy hozzájárulás. Ilyen például
- a lakhatási támogatás,
- a munkába való eljutáshoz üzemanyag-támogatás,
- de lehet például munkabérelőleg is.
További egyéb juttatás lehet
- a cafeteria,
- SZÉP kártya,
- helyi tömegközlekedésre szóló bérlet,
- továbbképzés,
- kulturális szolgáltatás,
- sporteseményekre szóló jegyek,
- bölcsödei, óvodai szolgáltatás,
- étkezés támogatása stb.
Minden cég saját maga dönt arról, milyen egyéb juttatásokat kínál a munkabéren felül. Egy álláshirdetésben, ha szerepelnek az egyéb juttatások, biztos hogy a béren kívül további juttatásokat is kapnak a dolgozók.
A munkaviszony, munkaszerződés fogalma
A munkaviszony a munkavégzésre irányuló jogviszony, amely a munkavállaló és a munkáltató között jön létre. Munkaviszony a munkaszerződés megkötésével keletkezik a munkaadó és a dolgozó között. Ezt minden esetben írásba kell foglalni, a Munka Törvénykönyve által előírt szabályoknak megfelelően.
A munkaszerződés kötelező elemei: a munkavégzés helye, a munkakör, a munkabér összege, napi munkaidő és munkaviszony időtartama, ha azok eltérnek a törvényileg alapértelmezettől. Különbséget kell tenni határozott és határozatlan idejű munkaviszony között. A határozott idejű munkaviszony, ahogy a nevében is benne van, meghatározott ideig tart, ami nem haladhatja meg az 5 évet. Időtartamát a munkaszerződésben kell rögzíteni. Azt tehát, hogy határozott időre szól a munkaviszony a munkaszerződésnek mindenképpen tartalmaznia kell. Amennyiben nincs benne, a munkaviszony határozatlan idejűnek tekintendő. Határozatlan idejű munkaviszony esetén nem is kötelező feltüntetni.
Létezik az egyszerűsített foglalkoztatás, melyre szintén létesíthető munkaviszony. Ilyenek például az idénymunkák a mezőgazdaság vagy a turizmus területén, illetve az alkalmi munkák.
A munkaviszonyon túl munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony formák alatt is dolgozhat valaki. Ezek fő típusai a megbízási vagy vállalkozási jogviszony, a tanulószerződés például hallgatói jogviszony esetén. De személyes közreműködőként vagy segítő családaként is állhat munkába valaki, az adott gazdasági társasághoz való kötődése alapján.
Teljes munkaidő és részmunkaidő jelentése
A munkaidő vonatkozásában megkülönböztet a jog teljes és részmunkaidőt. A törvény általános, teljes napi munkaidőnek a 8 óra munkavégzést határozza meg. Ez maximum 12 órára emelhető a munkakörhöz kapcsolódóan vagy hozzátartozói alapon a munkaadó és a munkavállaló megállapodása alapján. 8 órás, teljes munkaidő esetén a heti munkaórák száma 40, míg 12 óra esetén heti 60 lehet.
Részmunkaidő esetén a munkaórák számát a munkaszerződés tartalmazza, amit napi-, heti- és havi bontásban is fel lehet tüntetni. Jellemzően napi 4-6 órára terjed ki, azaz rövidebb az adott munkakörre általában megállapítható teljes munkaidőnél.
Nincsen jogszabályilag előírt minimum alsó határa, tehát a munkaadó és a munkavállaló megállapodásától függ, hogy hány órában dolgozik részmunkaidőben. A részmunkaidőben dolgozók számára ugyanannyi szabadság és cafeteria jár, mint a teljes munkaidő szerint foglalkoztatottaknak.
Mi történik az álláshirdetésre jelentkezés után? Mire számíthatunk?
Az álláshirdetésre a jelentkezés általában az önéletrajz beküldésével történik. A cégek HR szakemberei ezt követően végeznek egy előszűrést a beérkezett önéletrajzok között és kiválasztják azokat a jelölteket, akik a beküldött dokumentum alapján megfelelhetnek az adott pozícióra.
Ezt követően döntenek arról, kiket hívnak be személyes vagy online meghallgatásra, interjúra. Erről általában a cég HR munkatársai értesítik a jelentkezőket. Az állásinterjún pedig a bemutatkozáson és a képességek, készségek felmérésén túl, lehetőség nyílik az álláshirdetésben feltüntetett pontok bővebb kifejtésére, átbeszélésére, a béregyeztetésre stb.
