Akár most állsz munkába egy új munkahelyen, akár már évek óta ugyanott dolgozol, a munkaköri leírás, a munkaidő, a fizetés mellett az egyik legfontosabb dolog, amivel tisztában kell lenned: mennyi szabadság jár neked. A szabadság kiadásának szabályai ugyan cégenként változhatnak és erről a munkaszerződésben is rendelkezni kell, azonban a munka törvénykönyve meghatároz alapjogokat és előírásokat mind a munkáltatóra és mind a munkavállalóra vonatkozóan. Tudod, mit jelent az alapszabadság? És a pótszabadság? A fizetett és fizetés nélküli szabadság fogalmáról is biztosan hallottál már. Most segítünk eligazodni a szabadság kiadásának szabályai között.
Az éves szabadság hossza számos tényező függvénye
A szabadságot minden esetben naptári évre számolják, kivéve, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik vagy szűnik meg. Ilyenkor a szabadság arányos része jár. A szabadnapok minden esetben a munkában eltöltött idő után járnak a munkavállalónak. Munkában eltöltött időnek viszont nem csak a tényleges munkaidő számít. Szabadság kiadása esetén ide kell számolni például a kötelező pihenőnapokat vagy a CSED, azaz a szülési szabadság idejét és a GYED (jogosultság hiányában a GYES) első hat hónapját. De ilyen speciális eset, ami szintén munkában töltött időnek minősül, például az adott naptári évben 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség (éves szinten, összeadva számítják).
Az éves szabadság napjainak pontos számát az alapszabadság + az életkor után járó pótszabadság és az egyéb pótszabadságok napjainak összege adja ki.
A legfontosabb kérdés: mennyi szabadság jár?
Az, hogy kinek mennyi szabadság jár, számos tényezőtől függ. Fontos tisztában lenni azzal, mit jelent az alapszabadság és mit a pótszabadság fogalma, valamint hogyan lehet ezeket kivenni.
A törvény szerint 20 munkanap az alapszabadság minden évben. Ez a kötelező minimum, ennél többet meghatározhat a munkáltató a munkaszerződésben, de ennél kevesebbet nem. Ez tehát az alapszabadság. A 20 nap tovább növelhető a pótszabadság körébe tartozó feltételek alapján. Ilyen például a dolgozó életkora után járó, és az egyéb feltételek alapján kiadható pótszabadság.
Az életkor után járó szabadság az egyik legkönnyebben kiszámítható pótszabadság. Először a 25. betöltött életkor után jár éves szinten plusz 1 nap, majd 3 évente további plusz egy nappal növekszik a pótszabadság időtartama, egészen 45 éves korig. Ekkor 10 munkanap az életkor után járó szabadság mértéke és tovább nem is növelhető. A plusz szabadnapok attól az évtől kezdve vehetők ki, amikor a dolgozó betölti az adott életévét. Ha valakinek december 31-én van a születésnapja, akkor is igénybe veheti már abban az évben.
Gyerekek után járó pótszabadság
Gyerekek után szintén pótszabadság illeti meg a munkavállalót, egészen a gyerekek 16 éves életkoráig. Mindkét szülő egyaránt élhet a pótszabadnapokkal, ami egy gyermek esetében 2, két gyermeknél 4, kettőnél több gyermeknél pedig 7 plusz szabadnapot jelent évente.
Apaszabadság
Gyermekek születése esetén az apák igénybe vehetik az apaszabadság pótnapjait. A pótszabadság időtartama ebben az esetben 5 nap, ikergyermekek születésekor pedig 7 munkanap. Fontos szabály, hogy az apaszabadság legkésőbb a kicsi 2 hónapos koráig vehető igénybe, és minden esetben az apa kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató.
Életkori pótszabadság
Életkori pótszabadság jár a 18. életévüket be nem töltött diákmunkát vállalóknak is. Ez évente 5 munkanap. Ugyanennyi plusz szabadnappal számolhatnak a megváltozott munkaképességű dolgozók is, illetve azok, aki valamilyen egészségre ártalmas/veszélyes munkakörben dolgoznak naponta legalább 3 órát.
Szabadság kiadásának szabályai – Mennyi szabadsággal rendelkezik a munkáltató?
Fontos kérdés, hogy az éves szabadság mekkora részéről dönthet a munkavállaló, és hány nap lehet, amit a munkáltató határoz meg. A legtöbb munkahely igyekszik ezt a kérdést rugalmasan kezelni, de a törvényi előírás szerint évente mindössze 7 napot köteles a munkáltató a dolgozó kérésének megfelelően kiadni. Ez azt jelenti, hogy a szabadnapok nagyobb részéről valóban a munkáltató dönthet. A kiadás időpontját viszont legkésőbb 15 nappal a szabadság kezdete előtt közölni kell a munkavállalóval. Évente legalább egy alkalommal 2 hétre egybefüggően szabadságra kell küldeni a dolgozót. Ebbe a 14 napba a pihenőnapokat, munkaszüneti napokat is bele kell számolni. A lényeg, hogy 14 egybefüggő napot ne dolgozzon a munkavállaló.
A szabadság kiadásának szabályai közül az egyik legfontosabb, hogy abban az évben kell kiadni, amelyikben az a munkavállalónak jár. Maximum 5 nap „csúszhat át” a következő évre, ekkor még az adott naptári évben kiadott szabadságnak számít. Fontos kivétel: ha valaki október 1. után kezd el dolgozni új munkahelyén, akkor a munkáltató a következő év március végéig adhatja ki a szabadnapjait.
Az időarányosan ki nem vett szabadságot pénzben kifizetni csak a munkaviszony megszűnése esetén lehet.
Fizetés nélküli szabadság: kinek jár és mikor?
A fizetett szabadság mellett lényeges tisztában lenni azzal, mit jelent a fizetés nélküli szabadság, ki és mikor veheti igénybe. Amit a fizetés nélküli szabadság kiadásáról mindenképpen tudni kell: vannak esetek, amikor alanyi jogon jár, így nincs szükség munkáltatói engedélyre. Ilyen például az önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, egy hozzátartozó ápolása vagy a gyermekgondozás ideje. Utóbbit a nagyszülő is igénybe veheti. A biztosítási jogviszony ezekben az esetben továbbra is fennáll.
Fizetés nélküli szabadság igényelhető egyéb okokból is, ezt legalább 15 nappal kell a kezdő dátum előtt jelezni a munkáltatónak. A fizetés nélküli szabadság végét pedig 30 nappal korábban szintén jelezni kell a munkaadó felé, írásban. Biztosítási jogviszony ebben az esetben nem jár a szabadság idejére. Sőt, a munkáltató nem is köteles elfogadni a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra vonatkozó igényét.
Fizetés nélküli szabadság a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével is létrejöhet. Ilyen helyzet gyakori volt például a COVID járvány idején, amikor sok cég választotta azt a megoldást, hogy ideiglenesen nem foglalkoztatta a dolgozókat, de a munkaviszonyuk megmaradt. A járványügyi helyzet rendeződésével pedig újra munkába állhattak.
Közalkalmazotti szabadság
A szabadság kiadásának szabályai változnak, ha valaki közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik. Az alapszabadság időtartama attól függ, a munkavállaló a bértábla szerint melyik fizetési osztályba tartozik. A magasabb fizetési kategóriában dolgozók alapszabadsága nem 20, hanem 21 nap. A fizetési fokozat és betöltött pozíció alapján pedig nő a pótszabadság címén kiadható napok száma is.
Rendkívüli szabadság: klasszikus esetben két nap jár
Rendkívüli szabadság akkor jár a dolgozónak, ha hozzátartozója életét veszti. Temetési szabadságként is szokták hívni, időtartama 2 nap. A rendkívüli szabadság nem az alapszabadság és a pótszabadság napjaiba számít bele, hanem azon felül kérhető. A szabályok szerint a halálesettől számított 60 napon belül kérhető és adható ki.
Ahogy az előbbiekben bemutattuk, rendkívül sok tényező befolyásolja, hogy hány nap szabadságra jogosult egy munkavállaló. Mivel a szabadság kiadásának szabályai cégenként változhatnak, ezért érdemes a munka törvénykönyve alapján meghatározott alapjogokon túl, közvetlenül a munkaadóval is egyeztetni igényeinkről és lehetőségeinkről, hogy ezeket munkaszerződésünk is tartalmazza.
