Az új idegenrendészeti szabályozás, amely az év elején lépett életbe, szigorú feltételeket szab a külföldiek Magyarországon való tartózkodására. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy harmadik országbeli munkavállalókat csak akkor lehet foglalkoztatni, ha már nincs több rendelkezésre álló magyar vagy uniós munkaerő, és ezt dokumentumokkal is igazolni kell. Mit jelent ez a gyakorlatban és milyen hatásokat tapasztalnak eddig a munkaerőpiac szereplői? Összefoglaljuk!
Munkaerőkölcsönző cég harmadik országbeli munkaerőt csak abban az esetben hozhat Magyarországra, ha a kívánt pozícióra nem talál megfelelő magyar munkavállalót, illetve ha a környéken nincsenek regisztrált álláskeresők. A munkaerő toborzásához szükséges szakhatósági engedélyt a munkaerőkölcsönző cégeknek kell beszerezniük. A külföldi munkaerőkölcsönzéshez szükséges szakhatósági engedély megszerzésének folyamata jelenleg a következő:
- A vállalkozásnak először meg kell határoznia a betöltendő munkakört és annak pontos elvárásait, feltételeit.
- Meg kell állapítani, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges képzettségű munkaerő a helyi munkaerőpiacon nem elérhető. Ez magában foglalja az úgynevezett munkavállalói tesztet, ami azt jelenti, hogy igazolni kell, a munkakör betöltéséhez szükséges szaktudással rendelkező személy alkalmazása tényleg nem lehetséges.
- A vállalkozásnak munkavállalási engedélyt kell kérni a munkavállalóra. Ennek kérelmezése után a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központja végzi el a szakhatósági közreműködést. A kérelmezési eljárás során a vállalkozásnak bizonyítania kell, hogy a munkakörre nincs megfelelő jelölt a magyar vagy az Európai Unió munkaerőpiacán.
- Ha a kérelmezési eljárás sikeres, és a vállalkozás eleget tesz a szükséges feltételeknek, akkor a kormányhivatal kiadja a szakhatósági engedélyt, amely lehetővé teszi a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatását.
Ez a folyamat biztosítja, hogy a munkaadók megfeleljenek a magyar munkaügyi és bevándorlási szabályoknak, és hogy a munkavállalók jogosultak legyenek Magyarországon dolgozni. A szakhatósági engedély megszerzése nélkül a harmadik országbeli munkaerő foglalkoztatása illegálisnak számít, és súlyos büntetésekhez vezethet.
Miért volt szükség a törvény szigorítására?
A törvény egyik célja, hogy a munkaerőpiaci szereplőket arra ösztönözze, részesítsék előnyben a belföldi munkaerőt és keressenek innovatív megoldásokat a munkaerőhiány problémájára. Bár a változtatások távoli következményei még nem világosak, a munkáltatóknak és az emberi erőforrások területén dolgozó szakembereknek alkalmazkodniuk kell a megváltozott helyzethez.
Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei a lehető legszigorúbban szabályozzák a Magyarországon történő tartózkodást a külföldiek számára. Csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg itt tartózkodni és munkát vállalni. Külföldi vendégmunkások egyszerűsített eljárás keretében tizenöt országból hozhatók be jelenleg Magyarországra, azonban csak a szigorú szabályrendszernek megfelelően. Az egyszerűsített eljárás nem jelent egyet azzal, hogy egyre egyszerűbb külföldi munkavállalókat kölcsönözni.
Tiltólista szabályozza, milyen munkakörökben nem alkalmazhatóak külföldiek
A korábbi évekkel ellentétben most még szigorúbb szabályok vonatkoznak arra, hogy mely munkakörökre hozhatók be külföldi munkavállalók. Érvényben van egy tiltólista, mely tartalmazza azokat a pozíciókat, amelyeket nem lehet külföldi munkaerővel feltölteni. A magyar munkahelyeket védi többek között egy kvótarendszer, valamint egy ország- és az előbb említett negatív foglalkozási lista. A törvény az előző évben kiadott munkavállalási engedélyek számában maximalizálja a munkaerőpiacra belépő vendégmunkások számát. A külföldi munkavállalók számának növekedése 2023-ban még közel sem érte el a meghatározott kvótát.
Az új jogszabályok értelmében a magyarországi munkaadóknak tehát szigorúbb feltételek mellett kell harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatniuk, ami főként a kisebb vállalkozások számára jelenthet akadályt, hiszen nehezebben alkalmazkodnak az új előírásokhoz.
A nagyobb cégek esetleg robotizációval pótolhatják a munkaerőhiányt, de ez nem minden területen megoldható és hosszabb időt is vesz igénybe a bevezetése. A munkaerőpiac szerkezete így tovább differenciálódhat, ahol a nagyobb vállalatok kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek. A munkaerőhiány és az inaktív munkaerő foglalkoztatásának kérdésében új megközelítésekre lehet szükség.
Egy jó HR szolgáltató megvizsgálja, melyik nemzetiség illik bele az adott cég munkakultúrájába, időben mennyire sürgős a kölcsönzött munkaerő munkába állítása. Nagyon fontos, hogy minősített, megbízható szolgáltatót válasszanak a vállalatok. A jó HR partner segít a munkavállalók érzékenyítésében, elvégzi a teljeskörű adminisztrációt, kezeli a kulturális különbségeket, szállásoltat, jogi tanácsadást nyújt, támogatja az onboarding folyamatokat.
