A 2024-es év fordulópontot jelent a vendégmunkások foglalkoztatásának magyarországi gyakorlatában. Az új idegenrendészeti szabályozás, amely az év elején lépett életbe, szigorú feltételeket szab a külföldiek Magyarországon való tartózkodására. A gyárak esetében a munkaerő behozatala továbbra is elengedhetetlen. Ha ez a lehetőség nem lenne biztosított, az beláthatatlan következményekkel járna a magyar gazdaságra nézve. Az új jogszabályok többek között előírják, hogy mikor foglalkoztathat egy cég harmadik országbeli munkavállalókat, milyen feltételekkel és melyek azok a munkakörök, amelyeket vendégmunkások nem tölthetnek be. A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának feltételei soha nem voltak még ennyire szabályozottak.
Ki számít harmadik országbeli munkavállalónak?
A magyarországi munkavállalás szempontjából harmadik országbeli állampolgárok azok, akik nem magyar állampolgárok, és nem rendelkeznek a szabad mozgás és tartózkodás jogával (ez utóbbiak tipikusan az Európai Unió és néhány más hasonló státuszú ország állampolgárai). A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit speciális szabályok határozzák meg, és bizonyos esetekben engedélyezési vagy bejelentkezési kötelezettség is érvényben van. A 2023. évi XC. törvény szigorította a harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon történő munkavállalását. Egy kapcsolódó NGM rendelet pedig előírja a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb létszámát. Részletezi a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt és a bejelentett munkaerőigényekkel kapcsolatos szabályokat.
Az idegenrendészeti törvény szabályozza a vendégmunkások foglalkoztatását
A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának feltételei között az egyik legfontosabb, hogy hazánkban csak engedély alapján dolgozhatnak. A munkavállalási engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak kell benyújtani a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnál. Az engedélyt egy cég akkor kaphatja meg, ha igazolni tudja munkaerőigényét, illetve azt, hogy arra belföldi, vagy EGT- tagállambeli munkaerőt nem talált. Ehhez a vállalkozásnak először meg kell határoznia a betöltendő munkakört és annak specifikációit. Meg kell állapítani, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges képzettség a helyi munkaerőpiacon nem elérhető. Ezt követően elvégezhetik az úgynevezett munkavállalói tesztet, amely meghatározza, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges szaktudással rendelkező személy a helyi munkaerőpiacon valóban nem alkalmazható. Ezt követi a munkavállalási engedély kérelmezése a vendégmunkások számára, melyet a vállalatnak kell benyújtani.
Ha a kérelmezési eljárás sikeres, és a vállalkozás eleget tesz a szükséges feltételeknek, akkor a kormányhivatal kiadja a szakhatósági engedélyt, amely lehetővé teszi a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatását. Ez a folyamat biztosítja, hogy a munkaadók megfeleljenek a magyar munkaügyi és bevándorlási szabályoknak, és hogy a munkavállalók jogosultak legyenek Magyarországon dolgozni. A szakhatósági engedély megszerzése nélkül a harmadik országbeli munkaerő foglalkoztatása illegálisnak számít, és súlyos büntetésekhez vezethet. A pontost részletek és a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának feltételei jogszabály által szabályozottak.
A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának feltételei közé tiltólista is került
Érvényben van egy tiltólista is, mely tartalmazza azokat a pozíciókat, amelyeket nem lehet külföldi munkaerővel feltölteni. A magyar munkahelyeket védi többek között egy kvótarendszer, valamint egy ország- és az előbb említett negatív foglalkozási lista. A törvény az előző évben kiadott munkavállalási engedélyek számában maximalizálja a munkaerőpiacra belépő vendégmunkások számát. A harmadik országbeli állampolgárok tehát csak és kizárólag munkavállalási engedéllyel foglalkoztathatók legálisan. Ha a munkavállaló nem EU-állampolgár, akkor a magyarországi munkavégzéshez egy kombinált tartózkodási és munkavállalási engedélyre van szüksége. Ez az eljárás hosszabb, akár 70 napot is igénybe vehet. Az engedélyt a hatóságoktól kell kérelmezni, és csak az adott foglalkoztatóhoz érvényes. A harmadik országbeli munkavállalók esetében vannak speciális könnyítések, például az EU Kék Kártyával rendelkezők számára. Ez a kártya olyan nem uniós államból érkező munkavállalóknak jár, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek vagy legalább ötéves gyakorlatuk van felsőfokú képzettségnek megfelelő szintű munkakörben. A harmadik országbeli munkavállalók Magyarországra már munkavállalási engedéllyel és igényelt TAJ-számmal érkeznek.
A külföldi munkavállalókra is a magyar jogszabályok vonatkoznak
Egy adott vállalatnál a magyar és a külföldi munkaerő is ugyanakkora bért kap azonos munkakörben. A fizetést a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyenlő bánásmód szabályai, valamint az adott kölcsönvevőnél/munkáltatónál érvényben lévő bértábla szerint, a munkakörhöz kötötten kapják a munkavállalók. Ez érvényes a túlóra és a műszakpótlék összegére is. A Fülöp-szigeteken például szabályok írják elő, hogy külföldi munkavállalás esetén mennyi a kötelező minimálbér. A külföldi munkaerő adóztatását tehát rendkívül sok tényező befolyásolja, ezért érdemes mindig szakértő segítségét igénybe venni, hogy az adók és járulékok mindig pontosan, a megfelelő helyeken és a megfelelő mértékben legyenek kifizetve. A magyar és a nemzetközi szabályokat egyaránt ismerni és alkalmazni kell ezekben az esetekben. Ezzel elkerülhetők a későbbi szankciók.
A külföldi munkavállaló foglalkoztatásához és bejelentéséhez szükséges magyar TAJ kártya és adóazonosító jel. Az okmányokat akár maga a munkavállaló is beszerezheti, de céges adatok és aláírások miatt mindenképpen be kell vonni a munkáltaót is a folyamatba. A vendégmunkások számára kötelező a biztosítás, a szabadnap és túlóra lehetősége, a munka törvénykönyvének megfelelő elszámolás, valamint az ingyenes orvosi ellátás.
Harmadik országbeli munkavállalókat munkaerő-kölcsönző cégen keresztül válasszon
Az idegenrendészeti törvény módosításával tehát 2024 januárjától a külföldi munkavállalók behozatala a korábbinál is szabályozottabbá vált, szigorúbbak lettek a feltételek és még több szűrőn kell átesnie az ide érkező vendégmunkásoknak. Munkaerő-kölcsönző cég is csak abban az esetben hozhat harmadik országbeli munkaerőt Magyarországra, ha a kívánt pozícióra nem talál megfelelő magyar munkavállalót, illetve ha a környéken nincsenek regisztrált álláskeresők. A munkaerő toborzásához szükséges szakhatósági engedélyt ebben az esetben a munkaerő-kölcsönző cégeknek kell beszerezniük. A munkaerő-kölcsönző cég emellett segít eligazodni a megváltozott jogszabályi környezetben, leveszi a toborzással járó terheket a munkáltató válláról. Rugalmas működésének köszönhetően pedig felgyorsítja a kiválasztás folyamatát, így támogatásukkal gyorsabban rövidebb idő alatt munkába tudja állítani a vendégmunkásokat a vállalat. A munkaerő-kölcsönző cégek ismerik a külföldi munkaerő szokásait, motivációját, segítenek nekik a beilleszkedésben.
Külföldről munkaerőt behozni nagyon sok ismeretet és tapasztalatot igényel. Egy profi, minősített munkaerő-kölcsönző cég a folyamatot teljes egészében kezeli, erőforrásait erre összpontosítja, így a partnercégnek már csak a betanítással kell foglalkoznia. Vendégmunkásokat továbbra is csak minősített munkaerő-kölcsönző cégek hozhatnak be az országba egyszerűsített – azaz gyorsított – eljárás keretében. Ez azonban nem jelenti az, hogy a folyamat is egyszerű. Egy jó HR partnernek azonban jók a kapcsolatai minden olyan hatósággal, nagykövetséggel, amelyek munkája elengedhetetlen a gyors ügyintézéshez. A toborzásban a HR szolgáltató tudja irányítani a kinti toborzó partnercéget, hogy tényleg a legalkalmasabb jelölteket találja meg. Be tudja mutatni számukra a leendő munkahelyüket, szálláshelyeket és a juttatási csomagokat.
A harmadik országbeli munkavállalók beilleszkedése általában zökkenőmentes
A munkaerő-kölcsönző cégek harmadik országbeli munkavállalók integrációját is segítik. A kiegyensúlyozott munkahelyi légkörhöz fontos, hogy mindenki tisztában legyen a különböző kultúrákból érkező munkavállalók szokásaival és értékrendjével. Kulturális érzékenységi tréningek segíthetnek ebben. Már a harmadik országbeli munkavállalók érkezését megelőzően fontos felkészíteni a vállalat munkatársait, hogy kik érkeznek, melyik országból, milyen szokásaik, ünnepeik vannak. Ezek mind elősegítik azt, hogy a magyar és a harmadik országbeli munkavállalók hamar megtalálják a közös hangot. Ugyanennyire fontos az is, hogy mielőtt a külföldi munkaerő megérkezik Magyarországra, egy egész napos orientáció keretében tájékoztatást kapjanak az országról. Ebbe beletartozik a kultúra, a vallás, az időjárás. A munkavállalók mellett a kamarák bevonásával érdemes a tágabb környezetet is felkészíteni a harmadik országbeliek érkezésére. A munkaerő-kölcsönző cégek mellett a munkáltatók és kollégák is segíthetnek az integrációban, például mentorálással, bevezető tréningekkel és munkahelyi szokások megismertetésével, de ebben a HR szolgáltatók is támogató partnerei a vállalatoknak, sőt az önkormányzatoknak is. A harmadik országbeli munkavállalókat egészségügyi ellátásban és egyéb szociális kérdésekben is segítik a munkaerő-kölcsönző cégek. A harmadik országbeli munkavállalóknak tisztában kell lenniük a magyar munkajogi szabályokkal és jogokkal. Ehhez szakértői segítséget kapnak a munkaerő-kölcsönző cégek munkatársaitól. Az integráció folyamata hosszú távú elkötelezettséget igényel mind a munkáltatóktól, mind a munkavállalóktól. A megfelelő támogatással és nyitottsággal azonban sikeresen beilleszkedhetnek a magyar társadalomba. A munkaerő-kölcsönző cégek ebben maximálisan támogatják mindkét oldalt.
