A szabadság kiadásának szabályai ugyan cégenként változhatnak és erről a munkaszerződésben is rendelkezni kell, azonban a munka törvénykönyve meghatároz alapjogokat és előírásokat mind a munkáltatóra, mind a munkavállalóra vonatkozóan. Az, hogy kinek mennyi szabadság jár, számos tényezőtől függ. Az alapszabadságon kívül számos egyéb forma is létezik, a fizetett mellett van például fizetés nélküli szabadság is. Hogy ez mit jelent pontosan, és hogyan igényelhető vagy mondható le, mutatjuk!
Alapszabadság: mindenkinek jár
A szabadságot minden esetben naptári évre számolják kivéve, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik vagy szűnik meg, ilyenkor az arányos része jár. A szabadnapok minden esetben a munkában eltöltött idő után járnak a munkavállalónak. Munkában eltöltött időnek viszont nem csak a tényleges munkaidő számít. Szabadság kiadása esetén ide kell számolni például a kötelező pihenőnapokat vagy a CSED, azaz a szülési szabadság idejét és a GYED (jogosultság hiányában a GYES) első hat hónapját. De ilyen speciális eset, ami szintén munkában töltött időnek minősül, például az adott naptári évben 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség (éves szinten, összeadva számítják).
Az éves szabadság napjainak pontos számát az alapszabadság + az életkor után járó pótszabadság és az egyéb pótszabadságok napjainak összege adja ki. A törvény szerint 20 munkanap az alapszabadság minden évben.
Ez a kötelező minimum, ennél többet meghatározhat a munkáltató a munkaszerződésben, de ennél kevesebbet nem. Ez tehát az alapszabadság. A 20 nap tovább növelhető a pótszabadság körébe tartozó feltételek alapján. Ilyen például a dolgozó életkora után járó pótszabadság és az egyéb feltételek alapján kiadható pótszabadság.
Betegszabadság és táppénz
Egy naptári évben maximum 15 munkanapra mehetünk betegszabadságra, kizárólag saját betegségünk esetén. Ha évközben kezdtünk dolgozni az adott munkahelyen, akkor a betegszabadság idejét is arányosítani kell. A betegszabadság idején a teljes fizetés jár. Az egyéni és társas vállalkozások tagjai, ha nem munkaviszonyban végzik a munkájukat, valamint a megbízási jogviszonnyal dolgozók nem jogosultak betegszabadságra.
A táppénz a betegszabadság lejártát követően indul, ami a fizetés 70%-át jelenti. Ez az összeg adó-és járulékköteles. Vannak speciális esetek, amikor azonnal táppénz jár a dolgozóknak, ilyen például a veszélyeztetett terhesség vagy az üzemi baleset. A táppénz igénybevételéhez szükséges az orvosi igazolás a keresőképtelenségről – háziorvosi, kezelőorvosi, vagy kórházi igazolás. Kell, hogy legyen biztosítási jogviszonyunk. Igazolt keresőképtelenség esetén járó táppénz maximum egy évig adható.
Fizetés nélküli szabadság: hogyan kérhető?
Amit a fizetés nélküli szabadság kiadásáról mindenképpen tudni kell: vannak esetek, amikor alanyi jogon jár, így nincs szükség munkáltatói engedélyre. Ilyen például az önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, egy hozzátartozó ápolása vagy a gyermekgondozás ideje. Utóbbit a nagyszülő is igénybe veheti. A biztosítási jogviszony ezekben az esetben továbbra is fennáll.
Fizetés nélküli szabadság igényelhető egyéb okokból is, ezt legalább 15 nappal kell a kezdődátum előtt jelezni a munkáltatónak. Fizetés nélküli szabadság bármilyen okból kérhető, de nem köteles a munkáltató megadni. A fizetés nélküli szabadságról érdemes mindig írásos megállapodásban rögzíteni a részleteket. Amennyiben mi igényeltük a fizetés nélküli szabadságot, annak végét 30 nappal korábban jelezni kell a munkaadó felé, írásban. Biztosítási jogviszony ebben az esetben nem jár a szabadság idejére.
Vannak olyan speciális esetek, amikor a fizetés nélküli szabadság a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével is létrejöhet. Ha a munkáltató ideiglenesen valamilyen vészhelyzet, vagy fennálló ok miatt nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót, a munkaviszony fenntartásával fizetés nélküli szabadságra küldheti. Ehhez a munkavállalónak is hozzá kell járulnia. Sok ilyen közös megegyezéssel történő fizetés nélküli szabadságra volt példa itthon a COVID idején. A járványügyi helyzet végével pedig újra munkába álltak a dolgozók. Ilyen esetekben fontos, hogy egy megállapodás keretében pontosan tisztázva legyenek azok a pontok, amelyek teljesülése esetén újra munkába a munkavállaló.
A fizetés nélküli szabadság előnyei és hátrányai
A fizetés nélküli szabadság egyik hátránya, hogy nem számít bele a munkaviszonyban töltött időbe, így például nem vehető figyelembe a GYED vagy a nyugdíj megszerzéséhez szükséges időtartamba. Ha meghaladja a harminc napot a hossza, akkor a végkielégítésbe és felmondási időbe sem. Szintén hátrány, hogy a fizetés nélküli szabadság idején a társadalombiztosítás is szünetel.
A fizetés nélküli szabadság egyik előnye, hogy segíthet átvészelni olyan időszakokat, amelyek hátráltatnák a minőségi munkavégzést, kockáztatva ezzel az állásunkat. Megelőzhető vele például a kiégés, de egy hosszabb családi krízis esetén is igénybe vehető. Különösen akkor érdemes fontolóra venni, ha megvan az anyagi hátterünk ahhoz, hogy egy bizonyos időre fizetés nélkül is megéljünk. Általában vezető pozíciókban dolgozókra jellemző, hogy akár 1 évre is kivesz a fizetés nélküli szabadságot, hogy a túlzott nyomás alól kiszakadva, a kiégést megelőzve térhessen vissza a munkába.
Jellemzően a munkáltatók nem akadályozzák a dolgozókat a fizetés nélküli szabadság kivételében, különösen akkor, ha az általuk végzett feladatkört átmenetileg más is be tudja tölteni.
Fizetés nélküli szabadság ideje
A munkavállaló által igényelt, vagy a közös megegyezésen alapuló fizetés nélküli szabadság ideje lehet pár hét, hónap, de akár egy év is. A jogszabályi keretekkel biztosított szabadság ideje általában meghatározott,
- mint például amilyen a gyermekek gondozása céljából kiadott szabadság
- és maximum 3 évre kérhető a szülő vagy nagyszülő által.
Abban az esetben, ha előre nem határozzuk meg a fizetés nélküli szabadság időtartamát, akkor akár a munkáltató is dönthet úgy, hogy folytatódjon a munkavégzés. Előfordulhat az is azonban, hogy a munkaviszony megszüntetésére kerül sor. Határozatlan idejű megbízás esetén a munkavállalók indoklás nélkül felmondhatnak, akár a fizetés nélküli szabadságuk ideje alatt is. A munkáltató lehetőségei a megszüntetésre vonatkozólag már korlátozottabbak. A jogszabályi alapú fizetés nélküli szabadságok idején a munkavállaló egyoldalúan nem küldhető el.
Speciális eset a gyermekszületés időszaka
A munkáltató köteles a munkavállaló részére a gyermek születése és gondozása idején fizetés nélküli szabadságot biztosítani. Ezalatt a dolgozó CSED, GYED és GYES címen kap juttatást a gyerekek születésétől kezdve maximum 3 évre. Örökbefogadás esetén idősebb gyermek után is igényelhető bizonyos formában. Beteg gyerekek gondozása esetén pedig akár 10 évig is járhat. Gyermekek születése esetén az apák igénybe vehetik az apaszabadság pótnapjait. A pótszabadság időtartama ebben az esetben 5 nap, ikergyermekek születésekor pedig 7 munkanap. Fontos szabály, hogy az apaszabadság legkésőbb a kicsi 2 hónapos koráig vehető igénybe, és minden esetben az apa kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató.
